Visszafordíthatatlanságról

Találtunk egy sünt, hazahoztuk, a kutya is megtalálta, a sün rettegett, a kutyának fájdalmai voltak, én is féltem, mindannyian beültünk a szobába, a sünt előtte kivittük az utcára, de már semmi nem lesz ugyanolyan, mert ha egyszer beléd áll egy tüske, ha kiszeded, akkor is ott marad a lyuk. Vér is fog folyni.

Búcsúzásról

Muse-hallgatás volt a program a lépcsőn ülve, a szivárványos fényekbe bámulva. Mert ez lelassítja az időt is; az embernek kedve támad felvenni egy videókamerával mindent amit tesz miközben megy a zene, és olyanokat csinál amit máskor sosem, aztán otthon meg utazás közben slow motion megnézi megint az egészet és akkor már tényleg tovább tart, mint a valóságban, de visszanézve már épp az számít, hogy újra meg újra, lassítva, minél tovább tartson, de legalább addig, ameddig a vonat meg nem áll az állomáson: Wien - Österreich. Mondja akkor a tábla. Az akku is lemerül.